Sebastien Roux

❝Superstar, where you from? How's it going? I know you got a clue what youre doing .You can play brand new to all the other chicks out here,but I know what you are, what you are, baby

- Na, benne vagy, Roux?-
Az ujjaimmal végigszántom a hajam és olyan hatalmas sóhaj hagyja el a mellkasom, mintha épp most lehelném ki az összes életet, ami bennem lakozik. Kétségbe vagyok esve. Az, hogy eljutok-e eddig az nem is volt kérdéses, hiszen ki tudna ellenállni Sebastian Roux-nak?! Ugyan, kérlek. Arra azonban nnem gondoltam, hogy mik lehetnek a következmények. Nem vettem számba őket, nem akartam számba venni őket. Egy apró lényem remélte, hogy minden ugyanúgy fog tovább menni, mint ahogy eddig volt. Apám úgy viselkedik, mint egy tini és körülrajongja Marcie édesanyját, a mostohaanyámat. Mi pedig vigyorogva figyeljük őket és hangoztatjuk, hogy azért kicsit visszább foghatnák magukat, mert még mi is belepirulunk abba, amit ők ketten művelnek.
Felpillantok és szembetalálom magam, a tükörképemmel, ami a szekrény üveges részéről mered vissza rám. Ez nem én vagyok. Én nem ilyen voltam.
- Jajj, anya – egy újabb sóhaj hagyja el a számat. Nem volt testvérem, nem adatott meg az a szerencse, de mindig is szerettem volna egy öcsköst, akivel együtt bulizhatok és csajozhatok. Akivel verekedhetünk azért, hogy melyikőnk játsszon az x-boxon, akit kirángatok a bajból. De egy húgocskát is elfogadtam volna, őrangyalként vigyáztam volna rá és minden fiúját szembesítettem volna a ténnyel, hogy ugyanazt fogom vele csinálni, amit ő a húgommal, amikor megbántja vagy kihasználja, akármilyen betegesen is hangzik a dolog.
- Na, benne vagy, Roux?  -
Aztán tessék. A semmiből az ölembe pottyant, egy pár évvel fiatalabb lány, aki a családom része lett és húgomként szerethettem volna. Ha nem kúrom el az egészet. Szó szerint. Ha nemet tudtam volna mondani és a hiúságom és makacsságom nem hajszol bele abba, hogy belemenjek egy ilyen idióta fogadásba, aminek semmi értelme. Egyedül csak magamat akartam védeni, nem akartam, hogy gyávának nevezzenek, egy szájhősnek. Egy olyannak, amilyen emberfajtát a legjobban megvetek. Aki vizet iszik, de bort prédikál. Aki nem lép, csak osztja az észt. Nem-nem. Sebastian Roux egy belevaló, kemény srác aki nem mond nemet arra, hogy fogadásból meghúzza a mostohahúgát.
- Na, benne vagy, Roux? -
Nem könnyű úgy Marcie szemébe nézni, hogy ne jutna eszembe, az amit tettem. Nem könnyű úgy a szemébe nézni, hogy ne kívánnám azt, hogy csak még egyszer, hadd történne meg...Mert Marcie gyönyörű, okos és a végtelenségig kedves. Teljes mértékben átéreztem, hogy min ment keresztül, az édesapja elveszítése miatt, hiszen ugyanezt én is átéltem, csak sokkal de sokkal régebben. Őszintén szólva, pedig örülök, hogy apám rátalált Marcie édesanyjára. Én pedig ahelyett, hogy segítettem volna neki átvészelni azt az időszakot, inkább leitattam a születésnapomon és lefeküdtem vele.
Azt gondoltam, hogy csak egyszeri könnyed szex lesz, mint ami annyiszor megtörtént már. Egy éjszaka, aztán másnap, mintha mi sem történt volna, együtt ebédelünk a sarki olasz étteremben a családdal. De nem.
- Na, benne vagy, Roux ? -
Őszintén szólva, már az elejétől fogva éreztem valami vonzódást. Amikor szeretnél birtokolni valamit, mert megtetszett. Azt akarod, hogy a tied legyen mindenestül és senki másé. Aztán, amikor rájössz, hogy igazából egy tiltott gyümölccsel van dolgod, akkor még jobban akarni kezded. A belső kontrollom tökéletesen helytállt, egészen addig, amíg kapóra nem jött egy alkalom, egy idétlen fiús hülyeség. Ráfoghattam volna arra, hogy mindezt csak a fogadás miatt csinálom. Ezzel ugyan saját magamnak is hazudtam volna, de nem érdekelt. Ezt mondogattam magamnak akkor is, amikor odavittem neki azt a bődületesen erősre kevert whisky-kólát. Erre emlékeztettem magam, amikor először simítottam végig az oldalán, mielőtt egy alkoholtól mámoros csókot adtam volna neki. És ez volt a fejemben, amikor az utolsó ruhadarabot is a földre dobtam, csak a fogadás miatt csinálom.
- Na, benne vagy, Roux? -
Ha tudom, hogy így reagálom le az egészet, hogy ez lesz a végkicsengése, akkor talán nem megyek bele. Azonban ezzel is hazudok, hiszen kívántam Őt, jobban, mint bármi mást az életemben. Az egyetlen útja az egész elviselésének pedig az, hogy távolságot tartok. Akkor talán egy idő múlva elmúlik az egész, lecsendesedik a vihar a lelkemben és talán húgomként tudok rá tekinteni. Talán. Mindezt, egy idétlen, kanbulin kitalált faszság miatt, amire simán mondhattam volna nemet, de nem tettem.
- Na, benne vagy, Roux? -
- Hát, hogy a viharba ne ! -

Elfogadva

❝Kedves Bastien! A karakterlapod alapján igen szimpatikus vagy, aztán majd kiderül, hogy a továbbiakban így marad-e, na de nem is az én kegyeimet kell elnyerned, hanem Marcie-ét. Szedd össze magad, fiam, aztán hajrá Foglalj avit és mehetsz is játszani! Jó szórakozást nálunk