Sebastian West

❝Az élet túl rövid ahhoz, hogy átlagos legyél.

Iszonyú, sőt rettenetes érzés a család fekete bárányának lenni, vagyis biztosan az lenne, ha érdekelne. Rossz a hírnevem, de hát a rossz hírnév és hírnév, nemde? Na, nem mintha annyira érdekelne engem mások véleménye, de most mégis elvonultam erre a hajóútra. Természetesen nem egyedül. Elvégre messze áll tőlem a magányos farkas szerepe, mert a nők kifejezetten imádják a társaságomat. Hozzá szoktam már ahhoz, hogy a nők körülvesznek, na meg kényeztetnek. Ki tudna ellenállni nekem? De most komolyan? Szerintem nem létezik olyan nő, aki képes nekem ellenállni. Erről persze a sármom tehet és a megnyerő kisugárzásom. Ezért van most is velem itt egy istennő a fedélzeten, aki minden vágyamat lesi és teljesíti.  
- Nincs bűntudatod az miatt, hogy múlthéten még a legjobb barátnőmmel kavartál? – Édes hangja törte meg a csendet a kabinban. Tökéletes fogsoromat megvillantva fordultam felé. Finoman végig simítottam meztelen vállán, egyszerűen imádni lehet selymes bőrét.
- Édesem, ha valakinek bűntudata lehet az csak is te lehetsz, elvégre mégis csak a te legjobb barátnőd. Még sem zavart ez téged annyira, ha már ilyen szépen tudsz nekem dorombolni. – Tetszik a humorérzéke. Nekem egyáltalán nincs bűntudatom, miért is lenne? Nem is gondolok ilyesmire, inkább csak jól érzem magam, mert megtehetem.
- Szóval ezzel arra szeretnél célozni, hogy kettőnk közül én vagyok a rossz? – Csábos smaragdzöld szempárjával tekintett rám. Én pedig halványan elmosolyodtam kérdésén.
- Ezen neked egyáltalán nem kell gondolkoznod, mert köztudott, hogy én vagyok a rossz. Te csak egy újabb áldozat vagy, aki képtelen volt nekem ellenállni. – Fájdalmasan őszinte volnék? Meglehet. Ahhoz vagyok hozzá szokva, hogy amit, vagy akit akarok, azt bizony megkapom. Most hogy is hívjákot akartam megkapni, azt hiszem, Barbarának hívják, de lényegtelen is mi a neve, hiszen beéri azzal, ha Cicusnak szólítom.
- Az áldozatod pedig nagyon örül annak, hogy képtelen volt ellenállni a csáberődnek. – Közelebb hajolt hozzám, puha ajkai érintése jóleső borzongást váltott ki belőlem, ahogy nyakamat csókolgatva haladt felfelé, amíg végül szenvedélyes csókba kezdtünk.
- Cicus, az előtt olyan szépen doromboltál, most tartsunk egy kis szünetet. – Eltoltam magamtól, mielőtt még komolyabb dolgokba kezdtünk volna. Azt hiszem hibát követtem el azzal, hogy csak egy nőt hoztam magammal. Persze egy ideig-óráig el tud szórakoztatni ő is, de azért mindig gyönyörködtetni tud egy kis változatosság. Nem vagyok olyan férfi, aki leragadna egyetlen nő mellett huzamosabb ideig, minek is tennék ilyen ostoba dolgot? Addig kell ütni a vasat, ameddig még meleg. Ezért addig vadászok, ameddig még megtehetem, amíg tart a csáberőm hatása.
- Valamit esetleg rosszul csináltam volna? – Meglepetten nézett rám azokkal a csodás smaragdzöld szemekkel. Közben felkeltem az ágyról, majd öltözködni kezdtem.
- Nem, csak egy kis friss levegőre vágyom. Te csak maradj itt, meg ne mozdulj, ami pedig a legfontosabb az, hogy továbbra sem vegyél fel semmit sem. – Életem egyik legnagyobb hibája volt magammal hozni ezt a nőt ide, össze vagyunk zárva és nem tudom csak úgy lerázni, miután megtörtént az, aminek meg kell történnie. Ez eléggé nyomasztó.
- Úgy lesz, de siess vissza. – Hangját már alig halhatóan hallom, mert elindultam kifelé a kabinból, hogy végre felérjek a hajó fedélzetére. Menet közben gomboltam be ingemet, miközben a csillagokat néztem. Azt hiszem még sosem láttam ilyen tisztán az eget, egyszerűen olyan volt, mint egy remekmű. Azt gondoltam, hogy ilyenkor teljesen egyedül fogok itt lenni, de tévedtem. Egy női alak kezdett előttem kibontakozni, ahogy egyre közelebb lépkedtem felé. Be kell vallanom, tetszik az alakja, habár eddig csak hátulról vehettem szemügyre. Csak mosolyogni tudtam azon, amit tett, aztán nem is tudom miért, talán mert úgy éreztem nincs veszítenivalóm, ezért hát megérintettem. Ahhoz hozzá vagyok szokva, hogy a nők az érintéseimtől megremegnek, de azt hiszem, részéről inkább ezt az ijedségre foghatjuk. Nem akartam megijeszteni, mégis hevesen reagált, tetszett a temperamentuma. Szóhoz sem bírtam tőle jutni, nem is adott rá lehetőséget, mégis mosolyogva figyeltem az előttem álló elragadó nőt, akiről még semmit sem tudok, de ezen könnyen változtathatok. Mielőtt még a nevét megkérdezhettem volna faképnél hagyott. Én már abban a pillanatban tudtam, hogy ezt a nőt meg akarom szerezni magamnak. Olyan volt az egész, mint egy álom, alig akartam elhinni a kabinom felé tartva, hogy ez tényleg megtörtént.

Elfogadva

❝Üdv a fedélzeten Sebastian!^^
Nah hát te nem vagy semmi... Nem szép dolog így játszani a nőkkel, bár aki partner ebben... nah mindegy. Szóval azért sajnálom szegény buta lánykát, akit magaddal hoztál, viszont elmosolyodva figyeltem, ahogy új prédára (talán többre is?) találtál, a véletlennek hála! Hát, azért csak vigyázz, nehogy sok szék közül a padlón köss ki!
Irány foglalózni és vesd bele magad a Constantine kicsit sem unalmas mindennapjaiba és sok sikert a csajozáshoz... xD