Zoey Helena Hamilton

❝Az élet sosem egyszerű, harcolni kell, vagy csak túlélni. Az a lényeg soha ne add fel, mert ha egyszer is megbillen a lábad alatt a talaj nem találsz vissza a helyes ösvényre.  

A remény mindig ott lebeg a szemünk előtt, csak el kell döntenünk, hogy hiszünk benne vagy sem. Személyem szerint hiszek a szerelem első látásban, és ugyan úgy a csodákban. Úgy véltem mindig is, hogy minden embernek vannak hibái, senki sem tökéletes. Aki pedig ezt állítja, az biztosan hazudik. Képes vagyok adni az életben második esélyt, de ha többször eljátssza nálam valaki ezt az esélyt, akkor kitiltom az életemből. Nincs szükségem olyan emberekre, akik megbántanak, kellemetlenséget okoznak, sértegetnek vagy éppen ellenségesek. Világ életemben pozitív jellem voltam, mindenkiről csak a jót feltételeztem, de ez pár éve megváltozott mióta egy táncakadémián táncolok. Ott magabiztosnak kell lenni, küzdeni a célokért, és soha fel nem adni. Nem lehet mindenkivel kedvesnek lenni, mert ott mindenki ellenség és küzd az álmokért. Erre a saját káromon jöttem rá. Soha nem hittem volna, hogy egyszer egy olyan ember árul el az álmaiért, akiben megbíztam, de így történt. Emiatt megváltoztam képtelen voltam a megbízásra, lehet ostobaság, de én ilyen vagyok. Nem tudok már megbízni senkiben sem feltétel nélkül, mindig a rosszat látom másokban. Maximalista vagyok, aki nem adja fel az álmait, s harcol az elveiért. Elvek… mire megyünk az elvekkel, ha eme kegyetlen életben csak harcolni kell. Az elvek a harctól felszabadulnak, s olykor más irányba haladnak. Az egykori önmagunk tovaszáll, ha nem figyelünk oda. A tánc az életem, ennél fontosabb nincs is a világon számomra, ezért harcolok, szenvedek, amit csak kell, hogy elérjem a célomat. S a célom jelenleg nem más, mint, hogy tökéletes táncoktató legyek, és saját akadémiám legyen. Egyesek szerint túlságosan is maximalista, önelégült, olykor pedig kegyetlen természetem van. A táncért mindent képes vagyok megtenni, ha ezért fel kell adni önmagamat, azt is megteszem, ez félig-meddig sikerült is. Már nem az a bájos, szelíd és kedves Helena vagyok, akit mindenki ismert. Képes vagyok harcolni, szenvedést okozni, többek között kegyetlen módon csapdát állítani. Manipulatív, kegyetlen és rideg személyiségem lett, a mai napra a régi önmagam elszállt, mintha nem is lett volna. Ennek az oka nem a tánc, vagyis egy részben igen, de nem teljesen.

Killian Masterson ki vagy te valójában? Még mindig ez a kérdés éget legbelül. Nem értem, hogy tanár létedre hogyan árulhattál el így, taposhattál el, mint egy hangyát. Neked tanítanod kellett volna, de e helyett elcsábítottál, megkeserítetted az életem, mintha nem is lennék a szerelmed. Vagy netán csak megjátszottad az egészet, mintha nem is lett volna? Ennyire nem láttam volna a szerelemtől? Nem… Nem.. Az képtelenség! Túlságosan is kegyetlen megpróbáltatás volt számomra, hogy elcsábított a tánctanárom, mindeközben elérte, hogy reménytelenül beleszeressek, mint egy kis iskolás fruska. Nem számoltam a következményekkel, nem érdekelt, ha ki is rúgnak, de ez nem történt meg. Még előtte megkaptam a szerelem leckéjét. NE BÍZZ MEG SENKIBEN TELJESEN, PLÁNE HA A SZERELEM ÉS A LELKED A TÉT. Eltaposott, megmutatta kegyetlenül, hogy csak játszadozott velem, mint egy bábuval.

Hónapokkal később

Év vége közeledik, a jegyeim tökéletes mintha nem is árnyékolta volna be ez a történet a tanulmányaimat, pedig igen. Tönkretett, elveszítettem önmagamat és élni sem volt kedvem. Életerőt meríttettem egy személyből, ő az a személy, aki megtanított rá, hogy ne adjam fel még darabokra is törtem. Layla Harrington… Sokat tetté értem az elmúlt két évben, hogy csinálod? A legjobb barátnőm lettél, megbízom benned maximálisan, nem félek, hogy becsapsz, mert tudom, nem tennéd meg soha! Segítettél nekem elfelejteni a tanárt, akibe teljes szívemből beleszerettem, ezt soha nem tudom majd meghálálni, de még te sem tudod azt a titkot, hogy a szívem nem felejtette el őt. Mélyen legbelül a szívem érte kiállt annak ellenére, hogy tudja mit tette ellenne. Még egy titkomról nem tudsz, nem tudom, miért titkolom, ha te vagy a legjobb barátnőm! Talán azért mert tudom, mi lenne a válaszod. Killien megkeresett a szünet előtt, s bár nem hittem el egyetlen szavát sem akkor, hetekkel később is rá gondoltam, sikeresen elültette a bogarat a fülembe. Nem tudsz arról sem Layla, hogy Killien egy éve jár utánam, kikezd velem, próbál a közelembe férkőzni. Eddig sikerült távol tartanom magam tőle. Amikor megcsókolt csak úgy bizserget az egész testem tőle, de kitartottam, mert kegyetlenül áttaposott rajtam, amit sosem leszek képes megbocsátani neki. De pár hete úgy érzem, képtelen vagyok ellenállni neki egyszerűen, nem értem miért, hiszen hazudott és úgy bánt velem, mint még soha senki. Minden porcikámmal el akartam felejteni őt, de a sors közbe szólt ismét. Egy hajóúton közösen kellett, hogy utazunk. Az iskola tantestülete úgy gondolta, hogy kijár a szórakozás az akadémia kedvenc tanárának és diákjának. Én addig nem tudtam róla, hogy róla van szó, míg e nem indult a hajó. Rengeteg érzelem kavarog benne már most, nem tudom, hogyan fogom elkerülni őt. Annyit tudok, hogy ha megint elcsábulok, beleesek a csapdába. Ezt nem akarom sajnos, de vele akarok lenni. Nem.. nem.. nem.. Mit tegyek, hogy úrrá legyek ezen az érzéseken? Úgy érzem, tartogat még meglepetéseket ez az út.

Elfogadva!

❝Mindenki tudja, milyenek tudnak lenni a férfiak, így nem is kívánok ebbe belefolyni. De nagyon sajnálom, amit veled tett az a mocsok férfi. Az előtörténeted tetszett. Kaptunk a jellemedből, a múltad meghatározó eseményéből, s még az is kiderül, miért és miképp jöttél a hajóútra. Remélem lesz valami megoldása a kis történetednek!^^ Szaladj játszani és foglalózni!